"Hát tegnap este sikerül (sajnos) egy korszakot lezárni az életemből. Bár még az elején hozzá teszem, hogy remélem csak ideiglenesen! Gimnazista éveim törzshelyét , az Irish Pubot be kell hogy zárják. Igaz a kocsma nem szűnik meg, viszont szeretett "komáros párom"-ék nem tudják egy jó hosszú ideig üzemeltetni azt. És sajnos ki tudja mit hoz a jövő...
Röviden, hogy miért is voltak ők és a hely olyan fontos? Iskola után (és lyukas órákban is) mindig volt 1 óránk a busz indulásig. És hát mi mással lehet eltölteni a délutánokat mint egy kis kocsmázással? És itt nem arra célzok, hogy mindennap lenyomtunk egy sört. Sokszor csak teázás volt, vagy csak egy kóla + sakk kombó. Nem egyszer mentünk oda kiönteni a lelküket, gondjainkat s bajainkat ott mindig sikerült kibeszélni. Persze rengeteg vicces sztori is van hogy mik történtek ott egy-egy hosszú éjszakázás alkalmával...
Lényegében tinédzser korunk délutáni napközije volt. És máig, akár hányszor visszamegyek úgy érzem mintha megint 16-17 éves lennék. Összesen 5 éven keresztül voltunk ott törzsvendégek, heti rendszerességgel jártunk be, így nem csoda, hogy Elviráék is megszerettek bennünket. Hiába, jött az egyetem, de azért még mindig vissza-vissza járunk párszor egy évben.
De hát öregszünk, változik a világ és körülötte minden más is. Szerencsére az emlékek megmaradnak, csak vigyázzunk rájuk!"
Ezzel a "pub zenével" egészítem ki ezt a napló bejegyzést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Start typing! - Nem jelenik meg azonnal, először elküldjük moderálásra.